Bársony István: Ajánlás
Ajánlás
Meglepődtem, de egyben nagy megtiszteltetésnek is tartottam, amikor kedves barátom, Erdősi Gyula megkért, hogy írjak pár bevezető sort ehhez a gondolatébresztő íráshoz. Meglepődtem, mert a téma nem kifejezett szakterületem, másrészről viszont egyetemi tanárként magam is tapasztaltam, hogy módszertani áttörésre van szükség a felsőfokú oktatásban is, ha a hallgatók figyelmét meg szeretnénk ragadni mert a korszerű műszaki-természettudományos területek szakember ellátása, a mérnöki és kutatói pálya vonzóvá tétele a tét.
Irigykedve olvastam a szerző diákkori tapasztalatait, tanárainak és az Alma Mater miliőjének a máig tartó hatását, intézménye és szakmája, a BME szervezőmérnök képzése iránti elköteleződését. Én az egykori NDK-ban végeztem egyetemi tanulmányaimat, így hasonlóan mély kapcsolat anyaintézményemmel és tanáraimmal, diáktársaimmal sajnos nem alakulhatott ki. Hazatérésem után már kutatómérnökként zsuppoltak be negyvened magammal a Néphadseregbe tartalékos tiszti képzésre. A szolnoki helikopter-bázison találkoztam a szerzővel is.
Már az írás címe is áthallásos:“MI A BME MEGÚJULÁSÁÉRT” kifejezi a Mesterséges Intelligencia (bármi is legyen az) megjelenésével és a felsőfokú oktatásba történő széleskörű bevezetésének szükségességével kapcsolatosan a BME sikerességéért érzett aggodalom mellett “a “MI” tudat fontosságát. Ez a tanulmány az “utolsó mohikánok”, azaz a gondolatok felvetőinek üzenete, egyfajta staféta-átadás a felnövekvő nemzedéknek. “Mert MI már megtettük, amit a haza megkövetelt…”
A mesterséges intelligencia kifejezés félrevezető, de blikkfangos. Ezért akkor is általánosan elfogadott, ha az intelligens gondolkodáshoz, kreativitáshoz alapjában véve nem sok köze van, hiszen a számítógép mechanikus lépések ismételt végzésére épül. Azok a lehetőségek azonban, amiket a MI már ma is nyújt, messze meghaladják az emberi képességeket!
A mérhetetlenül nagy mennyiségű és folytonosan bővülő információözön áttekintése a világhálón, azok szempontok szerinti szelektálása, analízise óriási hatásfok-növelő lehetőség a fehérgalléros munkaterületeken is - mellesleg nem csekély energia-befektetéssel, viszont elenyésző időráfordítással. Ez a képesség nem csak a gépiesen ismétlődő feladatokmegoldásánál nélkülözhetetlen, de a legszélesebb körben értelmezett kutató-fejlesztő munkában is, legyen az egy tudományos dolgozat megírása, egy új konstrukció előállítása, egy új hatóanyag megtalálása, vagy egy orvosi diagnózis és terápia felállítása.
Ilyen gondolatok vezérelhették kedves barátom, félévszázaddal korábbi katonatársam tollát, mikor tapasztalt korban az iskolateremtő tanárai, professzorai iránti tisztelet ennek a gondolat-gyűjteménynek a megírására késztette. Az íráson, ami tartalmazza az iskolatársak, pályatársak véleményét is, szinte átsüt az Alma Mater szeretete, és a szakmánk jövője, az utánpótlás boldogulása miatti aggódás.
Dr. Erdősi Gyula kandidátus ízig-vérig szervezőmérnök, villamosmérnöki és közgazdasági háttérrel. A szervezőt virtuális világunkban lenyűgözik az MI fenti képességei, ill. lehetőségei. De nem csak őt, hanem az egyetemre belépő diákokat is, hiszen a fogalmat a korszerűség, a naprakészség illúziója lengi körül. Akkor miért ne használjuk ki ezt a mérnökképzés radikális korszerűsítésére napjainkban, ahol gyakorlatilag már semmilyen műszaki feladat sem oldható meg egyénileg, egyetlen diszciplína keretein belül maradva, azaz megvalósult az interdisciplinaritás térhódítása?
Az dolgozatban kifejtett megújítási koncepció lelke a szervező, iskolateremtő oktató, aki képes átlátni a komplex feladathoz tartozó interdiszciplináris ismereteket; valamint a Hálózatos Innovációs Tudásközösség (HIT) ötlete. Ez egy együttműködési hálózat, amelynek célja a tudásmegosztás, az innováció elősegítése és a közös problémamegoldás különböző ágazatokban.
A szerző szándéka szerint ajánlom ezt a tanulmányt átgondolásra azoknak, akik pozíciójuknál, funkciójuknál fogva befolyással bírnak a műszaki értelmiség képzésének alakítására és a korszerű szervezési oktatási módszerek meghonosítására – nem csak a BME keretei között. Hazánknak már most nagyon sok, a műszaki, gazdasági és szervezési problémák felismerésében és megoldásában járatos, komplex problémák megoldására is alkalmas, képzett szakemberre van szüksége. A dolgozatban összefoglaltak az ő képzésükhöz szolgálnak néhány adalékkal.
Budapest, 2024. szeptember 15.
Bársony István
kutatóprofesszor emeritus, az MTA rendes tagja
Megjegyzések
Megjegyzés küldése