FÜGGELÉK
FÜGGELÉK
F1.: Egyetemi ipari szerződéses (KK) munkák
A szervezés, vezetés, tervezés, informatika, innováció, költség-hozam-gazdaságossági számítás, értékelemzés, termelésirányítás, controlling, átvilágítás, készletgazdálkodás, szervezeti struktúra korszerűsítés tárgyú munkák többsége több évre szóló, illetve megújított szerződések alapján folyt, az alábbi vállalatok, intézmények megbízásai alapján:
- Április 4-e Gépgyár
- Bányászati Tervező Intézet
- Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG)
- Egyesült Villamosgépgyár Vállalat (EVIG)
- Fővárosi Tanács (a Sütőipari Vállalat fejlesztéssel tárgyába)
- Ganz-Mávag Mozdony-Vagon és Gépgyár
- Hajdúsági Iparművek
- HUNGAROTEX Magyar Textil Külkereskedelmi Vállalat
- HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Vállalat
- Ipari Műszergyár, Iklad
- Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Műszeripari Igazgatóság
- KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai intézet
- KGM Távlati Fejlesztési Főosztály
- KONTAKTA
- LABOR Műszeripari Művek
- LAMPART Zománcipari Művek
- Magyar Államvasutak
- Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár
- Magyar Kábelművek
- Magyar Optikai Művek
- Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT)
- Mechanikai Művek
- MEDICOR
- Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Szervezési Intézet
- Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal
- Országos Gumiipari Vállalat (a TAURUS jogelődje)
- Szellőző Művek
- Szerszámgépipari Művek Győri Célgépgyára
- Szerszámipari Művek Fejlesztő Intézete
- TECHNOIMPEX
- Telefongyár
- TuNGSRAM
Az aláhúzott vállalatoknál végzett munkák különösen hozzájárultak a tananyagfejlesztéshez, pl.: Ikladon, a konvejorítás gyűrűződő rendszerkihatásainak megállapítása és a fejlesztés gazdasági számítás a gazdasági számítása.
F. 2. A termelési rendszer szakirány tanterv javaslata
Tanszéki Közlemények. 16. szám
Budapest, 1988. július hó 13. (1974-ben indult)
Tartalomjegyzék
Előszó
- A szakirány alapgondolata és fejlesztési elképzelései
- Új elvek, módszerek és eszközök a mérnöki munkában
- Az oktatásfejlesztés főbb jellemzői
2. A szakirány képzési célja
3. A szakirányhoz kapcsolódó fakultatív tantárgy blokkok kialakítása
A Gépészmérnöki Kar koncepciójának megvalósítása
A tervezett tantárgy blokkok képzési célkitűzései
- Az „Alkalmazott informatika” tantárgy blokk
- A „Termelésirányítás és logisztika” tantárgy blokk
- Az „Innovációs menedzsment” tantárgy blokk
- A „Minőség és megbízhatóság” tantárgy blokk
A szükséges tananyag rendelkezésre állásának helyzete
- A szakirány kialakításában közreműködő tanszékek
- A szakirány kötelező tantárgyai
- A választható tantárgy blokkok és tantárgyaik
- A szakirány tantárgyi struktúrája
- A szakirány tantárgyainak annotációja
A „termelési rendszer” szakirány tanterv javaslata
Előszó
Társadalmi, gazdasági kibontakozásunk programja fokozott mértékben kívánja előmozdítani a korszerű technikai, vezetési, szervezési ismeretek átvételét, honosítását, továbbfejlesztését. A kormány a gazdasági kibontakozás alapvető feltételének tekinti a munkafolyamatok jobb megszervezését, a munkakultúra emelését. A tudás felértékelődése a termelőerők fejlődésében az alkotó embert és a magasan kvalifikált munkát állítja középpontba. A tudományos ismeretek és a műszaki szakértelem fokozódó aktivizálása, az egyéni és kollektív kezdeményezések dinamizálása megköveteli a rendszerelmélet, az inter – (vagy multi -) diszciplináris közelítésmód érvényre juttatását.
Tanszékünk az interdiszciplináris ismeretekre épülő szakmák fontosságát Harsányi István Professzor vezetésével már korán felismerte, és közel negyven éves munkájával ezek kialakulását segítette elsősorban azzal, hogy a műszaki diszciplínákra építve ma minden nappali mérnökhallgatónak oktatja „Vállalati rendszer és gazdaságtan”, továbbá a „Vezetés és szervezés” című tárgyakat a Gépész-, a Vegyész és a Villamosmérnöki Karokon.
Posztgraduális formában három évtizede folyik a gazdasági mérnök képzés. A gazdasági mérnökképzésen belül több ágazatot hoztunk létre, a jövő évtől tervezzük gazdasági mérnökeink szervezett továbbképzésének megvalósítását a Továbbképző Intézet keretei között.
A tanszék kezdeményezésére 1974-ben a Villamosmérnöki Karon „szervező szakmérnök szak” indult. E képzés keretében – a Kar sajátosságaiból adódóan kiemelt jelentőségű a számítástechnika, a matematika vállalati szervezésben és vezetésben való alkalmazásának oktatása. A képzés korszerűsítése, továbbfejlesztése Papp Ottó adjunktus vezetésével (aki kezdettől a szak érdemi felelőse), Kocsis József docens, villamosmérnök kari csoportvezető irányításával folyamatban van.
Az 1973/74. tanévben új oktatási feladatot jelentett a Gépészmérnöki Karon a termelési rendszerszak megindulása, amelynek kialakításában tanszékünk – elsősorban Ladó László egyetemi tanár és Szánthó Sándorné docens – kezdeményező szerepet töltött be.
Az új szak specialitása volt, hogy az általános képzés keretében közel azonos arányban jelentek meg a konstrukciós, a technológiai és a gazdasági-szervezési jellegű tantárgyak.
Sok vonatkozásban hasonló jellegű a Vegyészmérnöki Karon az 1974/75. tanévben indult szervezőmérnök szak. E szakon a képzés célja olyan okleveles vegyészmérnök szakemberek képzése, akik megfelelő gyakorlat után képesek a vegyipari rendszerek működésével, tervezésével, szabályozásával, fejlesztésével és átfogó irányításával kapcsolatos műszaki – szervezési munkák ellátására. A szervező vegyészmérnökképzés koncepciójának és tantervének kidolgozásában Kindler József és Szabó Gábor docensek vállaltak jelentős részt.
Tanszékünk a fenti eredmények bázisán, az előbbiekben vázolt társadalmi igények kielégítése érdekében a Gépészmérnöki Kar oktatási reformjának megvalósításában aktív szerepet vállalt és a korábbi termelési rendszerszak képzési célkitűzéseinek, tananyagának továbbfejlesztésére, az új szakirány és ezen belül fakultációk kialakítására törekszik. E törekvésünket, vállalkozásunkat mutatja be kiadványunk.
A tanterv javaslat kidolgozásában közreműködtek:
Dr. Ladó László egyetemi tanár
Dr. Erdősi Gyula egyetemi docens
Dr. Nahlik Gábor egyetemi docens
Dr. Bálint Sándor egyetemi adjunktus
Dr. Farkas András egyetemi adjunktus
Dr. Kapitány András egyetemi adjunktus
Dr. Kasza Jenő egyetemi adjunktus
Dr. Maczó Kálmán egyetemi adjunktus
Dr. Romhányi Gábor egyetemi adjunktus
Dr. Koltai Tamás egyetemi tanársegéd
Zámori Zoltán egyetemi tanársegéd
Nemeslaki András tudományos ösztöndíjas
1. Új elvek, módszerek és eszközök a mérnöki munkában
A tudományos – technikai fejlődés, egyes területeken forradalom eredményeként nagy intenzitással, szinte robbanásszerűen bontakoznak ki az innovációs folyamatok. Ilyenkor a vállalatok belső folyamatai, kapcsolatrendszere, kooperációs- és versenyhelyzete gyorsuló módon változik. Új produktumok (szolgáltatások), új technológiák, új szerezeti megoldások stb. keletkeznek. A megújhodási láncreakció behálózza az innováció centrumát és környezetét. Így jellemezhető napjainkban a mikroelektronika, a robot- és biotechnika gyakorlati térhódítása. Fontos célkitűzés más területeken is az innováció gyorsítása.
A tudományos-, technikai-, és informatikai forradalom eredményeként a belátható jövőben a tervezéstől a gyártásig automatizált egységes folyamatot megvalósító gyárak, CÍM (Computer Integrated Manufacturing) fokozatos létrehozásának igényével kell számolni. Többek mellett ez is indokolja a számítógéppel segített tervezési, gyártási (CAD, CAM, CAE, CAQ stb.) rendszerek fejlesztését és gyorsított elterjesztését. Ez nálunk fejlettebb országok gyakorlatából ismerten innovációs- és informatikai projekt-teamek munkájával valósul meg. Ebbe az egész társadalmat átszövő innovációs folyamatba, új típusú mérnökök képzésével célszerű a műszaki felsőoktatásnak is bekapcsolódnia.
Az oktatásfejlesztés főbb jellemzői
A vállaltoknál fontos követelmény az igen kis ciklusidővel, permanens módon folyó megújulás. Ezeknek korszerű ismeretekkel rendelkező, és azokat újszerű módon kombinálni képes, minél több újat létrehozni és megvalósítani tudó mérnökre van szükségünk. Az új típusú szakember az innováció egyik alapvető „emberi tényező”-je, aki a mérnöki szakmáját kiválóan ismerő, műszaki-gazdasági és emberi problémák megoldását az ötlettől a megvalósulásig végigvivő, több szakember csoportmunkájának kreativitását és hatékonyságát korszerű módszerek alkalmazásával növelő specialista.
Menedzselés nélkül nincs innováció. A legjobb elképzelések is meghalnak, ha nem biztosított ú.n. áthajtásuk, vagyis következetes, sokszor erőszakos megvalósításuk. Olyan gépészmérnököre is szükség van, akik feladata a piaci szükségletek ismeretében ötletek serkentése, és szűréseikben a realizálás feltételeinek és hatékonyságának biztosításával való alkotó résztvétel. Alkamazásuk a vállalat több szakmai ismeretét szintetizáló problématerületein, a döntések előkészítésében és az innovációs folyamatok gyorsításában előnyös.
2. A szakirány képzési célja
A szakirány azt a már beigazolódott vállalti igényt hivatott kielégíteni, hogy a szükségesek viszonylag univerzális gépészmérnökök is, akik egyaránt rendelkeznek konstrukciós és technológiai ismeretekkel, de az objektum, vagy technológiaorientált specializálódás helyett főleg a vezetés és szervezés fogalomkörébe tartozó ismeretekkel bírnak. Ezért a szakirány képzési célja olyan általános műszaki, továbbá meghatározott konstrukciós, technológiai vezetési, alkalmazott informatikai és gazdaságtani ismeretek elsajátíttatása, amelyek a szakirányban végző okl. gépészmérnököket arra készítik fel, hogy más alapképzettségű szakemberekkel együttdolgozva képesek legyenek vállalati szintű tervezési, szervezési, műszaki fejlesztési és értékesítési, az innovációs tevékenységet elősegítő döntések rendszerelméletű, komplex előkészítésében és azok realizálásában való alkotó részvételre, különösen a termelés műszaki előkészítése, végrehajtása és realizálása, illetve az innovációs és logisztikai folyamatok területén, ideértve a különféle funkciók számítógépi támogatását, az emberi, műszaki és gazdasági szempont összehangolt érvényesítésével.
3. A szakirányhoz kapcsolódó fakultatív tantárgy blokkok kialakítása
A Gépészmérnöki Kar koncepciójának megvalósítása
A mérnökképzés keretében minden fejlett iparral rendelkező országban a mérnöki szakmai tevékenység tartalmát meghatározó természettudományi és műszaki ismeretek mellett nyújtanak másokat is, így elsősorban társadalomtudományiakat, és sajátos „integrált” ismereteket is, mint amilyen pl. a „Vezetés és szervezés”, a „Vállalati rendszer- és gazdaságtan”. Egyes speciális szakokat kivéve ez utóbbiak részaránya kicsi, ami főleg olyan témák oktatását zárja ki, amelyek sajátos menedzselési munkák ellátásához lennének mind több fiatal mérnök számára szükségesek.
A Gépészmérnöki Karon a szakirányú képzés (pl. Termelési rendszer) ismereteinek bővítésére ún. fakultatív tantárgy blokkok kerülnek kialakításra, amelybe tartozó tárgyak a teljesen szabadon választható tárgyak óraszámával együtt jelentős órakeretet (18+6=24 óra/hét) nyújtanak korszerű ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására.
Az említetteken túlmenően e képzés további főbb ismerettartományai: döntéselmélet és módszerek koncepcióalkotás és stratégia kidolgozása, marketing, innováció kutatás és tervezés, alkalmazott informatika és végül az emberi tényezőkre vonatkozó ismeretek. A fenti cél elérését jól szolgálja a fakultatív tantárgy blokkok kialakítása, amely azt jelenti, hogy a szakirányú képzést követően a fakultációk tárgyai szabadon választhatók lennének, oly módon hogy a gépészmérnök hallgatók szakiránytól szinte függetlenül felvehetnék a tantárgy blokk-ba tartozó tárgyakat.
A tervezett tantárgy blokkok képzési célkitűzései
A gyakorlati tapasztalataink igazolják, hogy a vezetési-szervezési ismeretek, módszerek alkalmazása a mérnöki munka hatékonyságát több területen fokozhatja, amelyekre való felkészülést az alábbi fakultációkon szerzett ismeretek segíthetik:
- Alkalmazott informatika
- Termelésirányítás és logisztika
- Innovációs menedzsment
- Minőség és megbízhatóság
A felsoroltakon kívül elképzelhetők más fakultációk is. Ez a struktúra nyílt, az igények és a lehetőségek figyelembevételével bővíthető. A tantárgy blokkok képzési célkitűzései a következők:
Az „Alkalmazott informatika” tantárgy blokk
A hallgatók e képzés eredményeként a szoftver célját, tartalmát tudják újszerűen meghatározni és alkalmazás szintű orgver ismeretekkel rendelkeznek. Az „Alkalmazott informatika” fakultáció főként számítástechnikai, gépész informatikus képzésben részesült és érdeklődésű hallgatók részére előnyös. A hallgatók a vállalati munkatámogató (CAD/CAM/CÍM) és hálózatos vezetői informatikai projektek menedzselésére válnak képessé. Diplomatervük célszerű, ha vállalati, lehetőleg működőképes informatikai rendszerek kialakításával foglalkozik.
A „Termelésirányítás és logisztika” tantárgy blokkok
A korszerű gyártórendszerek eredményes működtetésében a környezet igényeihez való rugalmas alkalmazkodás, a versenyképességben többek mellett a rövid átfutási idők biztosítása stb. a termelésirányítás hatékonyságának növelését követelik meg, amely integrált informatika és logisztikai rendszerek működtetése nélkül ma már egyre kevésbé lehetséges. Ez a fakultáció felkészíti hallgatóit a számítógéppel támogatott termelésirányítási-logisztikai rendszerek tervezési és szervezési feladatainak megoldására oly módon, hogy a CÍM koncepcióját is figyelembevéve az ehhez szükséges tevékenységeket projekt-team munkában, korszerű módszerek alkalmazásával legyenek képesek végezni.
Az „Innovációs menedzsment” tantárgy blokk
Ez a fakultáció a vállalti megújhodást támogatja azzal, hogy a hallgatóit felkészíti a gyártmány és gyártás innováció létrehozására. Olyan innovációs projekt menedzserek képzése a feladata, akik szociálpszichológiai, alkotás lélektani és más, elsősorban vezetési, gazdasági és szervezési ismeretek elsajátítása útján felkészültek alkotó teamek munkájának kialakítására. Emellett a hallgatók rendszerelméleti ismeretek és rendszerelemzési eljárások birtokában önálló feladatok megoldására is alkalmasak. A fakultáción belül jellemző tárgyak a marketing, a vállalati innováció kutatása, tervezése és megvalósítása.
Az „Innovációs-menedzsment” fakultáció hallgatói a témába vágó pénzügyi és jogi problémák felismerésére és részbeni megoldására is felkészülnek. A hallgatók kisebb vállalati ötletek feltárását és megvalósításának megtervezését hallgatói team munkában, projekt-menedzsment módszerek alkalmazásával végzik. Az alkalmazási készség fejlesztése érdekében célszerű, hogy a felsőbb évfolyamokon a vállalatokhoz kihelyezett „műhelymunka” valósuljon meg.
A „Minőség és megbízhatóság” tantárgy blokk
Ezt a fakultációt választó hallgatók a minőség tervezés, szabályozás és ellenőrzés, továbbá a megbízhatósággal kapcsolatos vállalati tevékenységek korszerű ismeretekre (matematikai statisztika, megbízhatóság elmélet stb.) épülő hatékony ellátására lesznek képesek valójában a hallgatók ilyen témájú összetett problémák megoldására és ezzel a kérdéskörrel foglalkozó projektek menedzselésére válnak alkalmassá. Ezért a hallgatók minőségszabályozási, megbízhatóság-elméleti és méréstechnikai szaktárgyakat vesznek fel stúdiumként.
A szükséges tananyag rendelkezésre állásának helyzete
A Tanszékén a bemutatott és tervezett képzési területen az elvi és módszertani tananyag döntő része az utóbbi években részben „házi” tananyagfejlesztésünk részben a BME Mérnöki Továbbképző Intézet tanfolyamain és az országos vezetőképzésben már 20 éve folyó aktív részvételünk révén szisztematikusan fejlődött, szinte arról van szó, hogy a meglévő modulokat az új szemlélet szerint rendezzük. A kutató bázis alapjai is adottnak vehető. Az alkalmazott informatikai ágazat professzionális személyi számítógép hálózat fokozatos kialakítását igényli, amely a Gépészmérnök kari számítástechnikai (a G6-os) koncepció realizálásával elindult.
.aiinnovacio.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése